Webáruház nyitás jogi feltételei, webshop nyitás feltételei 2023-ban

10

Akár már létezik a webáruházunk, akár még csak fontolgatjuk, hogy belevágunk az „internetes kereskedésbe” a következőkben hasznos információkat tudhatunk meg a webáruház készítésének és üzemeltetésének, előírásairól, szabályairól, a webáruház készítés jogi feltételeiről.

Megszaporodnak 2023-ban a hatósági próbavásárlások és a kormányhivatalok által indított webáruház ellenőrzések

2023-ban megszaporodtak a kormányhivatalok által indított webáruház ellenőrzések. Leginkább a szavatosság és a jótállás szabályainak betartását vizsgálják, ezért érdemes, erősen ajánlott a vásárlási feltételeinket rendbe tenni. 

A hatóságok próbavásárlások során ellenőrzik, hogy eleget tesz-e az adott webáruház a tájékoztatási kötelezettségeinek, továbbá panasz esetén, a törvényben előírtak szerint járnak-e el.

Szintén ellenőrzik, hogy a webáruház rendszer, amelyet használ, megfelel-e a törvényi előírásoknak működési szempontból. Biztosak vagyunk benne, hogy Ön is szeretné elkerülni, hogy „hiányosságok” miatt bírságot kelljen fizetnie, ezért fontos odafigyelni a következőkre.

A bírság elkerülésében próbálunk segítséget nyújtani.

Kell-e vállalkozás a webáruház nyitáshoz?

Gyakran jön megkeresés, hogy egyáltalán kell-e valamilyen vállalkozási forma, számlaképesség egy webáruház nyitásához, üzemeltetéséhez. A válasz egyszerű, „Igen, kell”. Célszerű kikérni könyvelőnk, jogi képviselőnk tanácsát, állásfoglalását amennyiben webáruház nyitásán törjük a fejünket. Fontos hogy tisztába legyünk kötelezettségeinkkel valamint, a vállalkozás elindításának menetével, mert az interneten történő kereskedés nem mentesít senkit a számlaadás, adófizetés és egyéb a vállalkozáshoz kapcsolódó kötelezettségek alól! A webáruház nyitásának alapvető feltétele a számlaképesség.
Termék, vagy szolgáltatás értékesítéshez szükséges tevékenységi kör, vagy körök megléte („4791 - Csomagküldő, internetes kiskereskedelem” tevékenységi kör megléte.)

Kereskedelmi szakképesítéssel kell rendelkezni?

Magyarországon korlátozás nélkül bárki nyithat webáruházat, ehhez mindössze számlaképesnek kell lenni. Az egyetlen kivétel az adószámmal rendelkező magánszemély, ez a jogi forma ugyanis nem folytathat kereskedelmi tevékenységet. 

Működési engedély szükséges a webáruházhoz?

A kereskedelmi törvény alapján - a 4791 - Csomagküldő, internetes kiskereskedelem esetében – nincsen szükség működési engedélyre.

Üzlet kell a webáruház működéséhez?

Abban az esetben, ha a vásárlónknak nem személyesen kell átvennie a megvásárolt terméket nincs szükségünk üzlet fenntartására 2008. március 31-től évényes jogszabály szerint.

Bejelentési kötelezettség a székhely szerinti jegyzőnél

Minden webáruház tulajdonos köteles bejelenteni a kereskedelmi tevékenységét a székhelye szerinti jegyzőnél. A bejelentés illetékköteles. 
A bejelentést az E-önkormányzat portálon keresztül végezhetjük el. A legfontosabb, hogy a a bejelentést a székhelyünk szerinti önkormányzathoz kell címezni.

Webáruházak általános tájékoztatási kötelezettsége

Az 2005. évi CLXXI. törvény 6. §-a tartalmazza, hogy mely adatokat kell a honlapon feltüntetni.
6. § Az Ektv. 4. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A szolgáltató köteles elektronikus úton közvetlenül és folyamatosan, könnyen hozzáférhető módon, magyar nyelven legalább a következő adatokat, illetve tájékoztatást közzétenni:
a) a szolgáltató nevét, amennyiben a szolgáltató nem természetes személy, képviselőjének nevét is;
b) a szolgáltató lakcímét, illetve székhelyét, telephelyét;
c) a szolgáltató elérhetőségére vonatkozó adatokat, különösen az igénybe vevőkkel való kapcsolattartásra szolgáló, rendszeresen használt elektronikus levelezési címét;
d) amennyiben a szolgáltató létrejöttét vagy tevékenysége gyakorlásának megkezdését jogszabály valamely nyilvános nyilvántartásba való bejegyzéshez köti, a szolgáltatót a nyilvántartásba bejegyző bíróság vagy hatóság megnevezését és a szolgáltató nyilvántartásba vételi számát;
e) amennyiben a szolgáltató tevékenységének gyakorlása jogszabály alapján engedélyköteles, illetve minősítéshez vagy akkreditációhoz kötött, ezt a tényt az engedélyező hatóság (minősítő, akkreditáló szerv) megnevezésével és elérhetőségi adataival, valamint az engedély (minősítés, akkreditációs határozat) számával;
f) ha a szolgáltató az általános forgalmi adó alanya, a szolgáltató adószámát;
g) a szabályozott szakmák gyakorlásának körében:
ga) annak a szakmai érdek-képviseleti szervnek (kamarának) a megnevezését, amelynek a szolgáltató akár kötelező előírás alapján, akár önkéntesen tagja;
gb) a természetes személy szolgáltató szakképzettségének, illetve szakmai, tudományos fokozatának, valamint annak a tagállamnak a megjelölését, ahol ezt a szakképzettséget, illetve fokozatot megszerezte;
gc) hivatkozást a szabályozott szakma gyakorlásának a szolgáltató letelepedési helye szerinti államban alkalmazandó szakmai szabályaira, és az azokhoz való hozzáférés módjára;
h) az adott szolgáltatáshoz kapcsolódóan a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény (a továbbiakban: Fgytv.) 8. §-ának megfelelő tájékoztatást.”

Röviden összefoglalva a webáruház üzemeltetője könnyen hozzáférhető módon a következő adatokat köteles közzétenni:

  • a webáruzáz üzemeltetőjének neve,
  • székhelye, telephelye,
  • adószáma, cégjegyzékszáma (kibocsátó cégbíróság neve)
  • képviselőjének neve,
  • vásárlókkal való kapcsolattartásra használt elérhetőségi adatok (e-mail cím, telefonszám)
  • tárhely szolgáltató székhelye, telephelye, elérhetőségei

A szolgáltató köteles az információs társadalommal összefüggő szolgáltatásra vonatkozó általános szerződési feltételeket oly módon hozzáférhetővé tenni, amely lehetővé teszi az igénybe vevő számára, hogy tárolja és előhívja azokat. (2001. évi CVIII. törvény az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről - Az elektronikus úton történő szerződéskötésre vonatkozó szabályok 5. §)

Kötelezően megjelenítendő adatok a termékről

A webáruház üzemeltetőnek még a szerződés megkötése előtt kellő időben köteles a fogyasztót tájékoztatni a termék lényeges tulajdonságairól.
A webáruházunkban megjelenített termékekkel kapcsolatos kötelező információk követelmények, melyeket meg kell jelenítenünk:

  • A termék(ek) neve(i),
  • A termék(ek) ismertetője magyar nyelven,
  • Jó minőségű termék fotó(k),
  • Akciós ár megjelenítése esetén, az akció időtartamának megjelölése (kezdete, vége),
  • Áru, vagy szolgáltatás ellenértékének meghatározása, kiskereskedelmi felhasználók részére minden esetben a bruttó, áfával terhelt árral, az egységárra vonatkozó szabályozás betartása mellett

Megrendelés elküldése előtti tájékoztatás

2001. évi CVIII. törvény az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről 5. §-a Az elektronikus úton történő szerződéskötésre vonatkozó szabályok tartalmazza, hogy a megrendelés elküldését megelőzően a webáruház köteles egyértelműen tájékoztatni az igénybe vevőt:

5. § (1)39 A szolgáltató köteles az információs társadalommal összefüggő szolgáltatásra vonatkozó általános szerződési feltételeket oly módon hozzáférhetővé tenni, amely lehetővé teszi az igénybe vevő számára, hogy tárolja és előhívja azokat.
(2) A szolgáltató az igénybe vevő megrendelésének elküldését megelőzően köteles egyértelműen tájékoztatni az igénybe vevőt:
a) azokról a technikai lépésekről, amelyeket a szerződés elektronikus úton való megkötéséhez meg kell tenni;
b) arról, hogy a megkötendő szerződés írásba foglalt szerződésnek minősül-e, a szolgáltató iktatja-e a szerződést, illetve, hogy az iktatott szerződés utóbb hozzáférhető lesz-e;
c) az adatbeviteli hibáknak a szerződéses nyilatkozat elküldését megelőzően történő azonosításához és kijavításához biztosított eszközökről;
d) a szerződéskötés lehetséges nyelveiről;
e) arról a - szolgáltatási tevékenységére vonatkozó - magatartási kódexről, amelynek az adott szolgáltatás tekintetében aláveti magát, amennyiben van ilyen; továbbá arról, hogy ez a magatartási kódex elektronikus úton hol hozzáférhető.
(3) A szolgáltató és a fogyasztónak nem minősülő igénybe vevő közötti szerződéskötés során a felek kölcsönös megállapodással eltérhetnek a (2) bekezdés rendelkezéseitől.
(4) Nem kell alkalmazni e § rendelkezéseit a kizárólag elektronikus levelezés vagy azzal egyenértékű egyéni kommunikációs eszközzel tett címzett nyilatkozatok útján történő szerződéskötésre.

Röviden összefoglalva (nem is annyira röviden):

  • A teljes „általános szerződés feltételek” dokumentumot letölthetővé kell tenni a vásárló számára (ugyanakkor tartalmaznia kell a visszaigazoló levélnek melyet elektronikus formában küld a webáruház rendszer a vásárló részére).
  • Rendelés menetének ismertetése: azaz milyen lépéseket kell tennie a vásárlónknak a termékek megrendeléséhez.
  • A megkötött szerződés írásban foglalt-e, ha igen hol kereshető vissza.
  • Szerződés nyelve, akkor is ha az a magyar.
  • Rendelési információk: amelyben ismertetésre kerül, hogy a vásárlás regisztrációhoz kötött-e vagy sem, továbbá mikor történik a megrendelések feldolgozása, visszaigazolása, teljesítése (Jó tanács: nem árt tájékoztatni a vásárlókat, hogy a megjelenített termék képek csak illusztrációként szerepelnek, és eltérhetnek a valóságtól).
  • Az adatbeviteli hibáknak a szerződéses nyilatkozat elküldését megelőzően történő azonosításához és kijavításához biztosított eszközökről.
  • A szolgáltatási tevékenységére vonatkozó magatartási kódexről és annak hozzáférhetőségéről.

Megrendelés után visszaigazolás küldésének kötelezettsége

Törvény szabályozza, hogy megrendelés után visszaigazolást kell küldeni a megrendelés létrejöttéről, legkésőbb 48 órán belül.

2001. évi CVIII. törvény az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről 6. § (2) A szolgáltató köteles az igénybe vevő megrendelésének megérkezését az igénybe vevő felé elektronikus úton haladéktalanul visszaigazolni. Amennyiben e visszaigazolás az igénybe vevő megrendelésének elküldésétől számított, a szolgáltatás jellegétől függő elvárható határidőn belül, de legkésőbb 48 órán belül az igénybe vevőhöz nem érkezik meg, az igénybe vevő mentesül az ajánlati kötöttség vagy szerződéses kötelezettség alól.

Adatbeviteli hibák

A fenti törvény szabályozza azt is, hogy a szolgáltató köteles megfelelő, hatékony és hozzáférhető technikai eszközökkel biztosítani az adatbeviteli hibák azonosítását és kijavítását.

6. § (1) A szolgáltató köteles megfelelő, hatékony és hozzáférhető technikai eszközökkel biztosítani, hogy az igénybe vevő az adatbeviteli hibák azonosítását és kijavítását megrendelésének elektronikus úton való elküldése előtt el tudja végezni. Ilyen lehetőség hiányában az igénybe vevő megrendelése nem minősül szerződéses nyilatkozatnak.

Adatvédelmi tájékoztató

A 2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról 20. §-a kimondja, hogy (1) Az érintettel az adatkezelés megkezdése előtt közölni kell, hogy az adatkezelés hozzájáruláson alapul vagy kötelező.

(2) Az érintettet az adatkezelés megkezdése előtt egyértelműen és részletesen tájékoztatni kell az adatai kezelésével kapcsolatos minden tényről, így különösen az adatkezelés céljáról és jogalapjáról, az adatkezelésre és az adatfeldolgozásra jogosult személyéről, az adatkezelés időtartamáról, arról, ha az érintett személyes adatait az adatkezelő a 6. § (5) bekezdése alapján kezeli, illetve arról, hogy kik ismerhetik meg az adatokat. A tájékoztatásnak ki kell terjednie az érintett adatkezeléssel kapcsolatos jogaira és jogorvoslati lehetőségeire is.
(3) Kötelező adatkezelés esetén a tájékoztatás megtörténhet a (2) bekezdés szerinti információkat tartalmazó jogszabályi rendelkezésekre való utalás nyilvánosságra hozatalával is.
(4) Ha az érintettek személyes tájékoztatása lehetetlen vagy aránytalan költséggel járna, a tájékoztatás megtörténhet az alábbi információk nyilvánosságra hozatalával is:
a) az adatgyűjtés ténye,
b) az érintettek köre,
c) az adatgyűjtés célja,
d) az adatkezelés időtartama,
e) az adatok megismerésére jogosult lehetséges adatkezelők személye,
f) az érintettek adatkezeléssel kapcsolatos jogainak és jogorvoslati lehetőségeinek ismertetése, valamint
g) ha az adatkezelés adatvédelmi nyilvántartásba vételének van helye, az adatkezelés nyilvántartási száma, kivéve a 68. § (2) bekezdésében foglalt esetet.

A fenti adatoknak kell az adatvédelmi tájékoztatóba kerülnie.

2015. október elsejétől az Európai Uniós jogszabályokhoz igazodva a hazai webáruházaknak is a látogatók beleegyezését kell kérni, hogy a webáruház cookie-kat helyez el látogató számítógépén, telefonján, tabletjén.

Kellékszavatosság, jótállás

A webáruház a hibás teljesítésért felelősséggel tartozik, ezt hívjuk kellékszavatosságnak vagy szavatosságnak. Magyarországon a szavatossággal kapcsolatos szabályozás a Polgári Törvénykönyvben (Ptk.) található.

A szavatosság mellett Magyarországon létezik a kötelező jótállás, vagy hétköznapi és közismert nevén a „garancia” jogintézménye. A 151/2003. (IX. 22.) Korm. rendelet határozza meg, hogy mely új tartós fogyasztási cikkekre terjed ki az eladó jótállási kötelezettsége. E termékekhez köteles a webáruház jótállási jegyet mellékelni. A jótállás időtartama egy év. Fontos kiemelni, hogy a kötelező jótállás kizárólag a Magyarország területén megvásárolt új tartós fogyasztási cikkekre terjed ki, azaz külföldön megvásárolt termékek meghibásodása esetén a kötelező jótállásból eredő jogokra fogyasztóként nem hivatkozhatunk.

Amennyiben egy megvásárolt termékre van kötelező jótállás, akkor a szavatossági jogok és a jótállásból eredő jogosultságok párhuzamosan érvényesíthetőek.

A jótállás időtartama:

  • 10 000 forintot elérő, de 100 000 forintot meg nem haladó eladási ár esetén egy év,
  • 100 000 forintot meghaladó, de 250 000 forintot meg nem haladó eladási ár esetén két év,
  • 250 000 forint eladási ár felett három év.

A kellékszavatosság a legalapvetőbb kötelezettsége a webáruháznak, mint eladó. Az adásvétel létrejöttét követően, eladási ártól függetlenül, két évig köteles a terméket megjavíttatni vagy kicserélni, ha a hiba oka már az eladáskor jelen volt a termékben. Fontos különbség a jótálláshoz képest, hogy a kellékszavatosság esetében a vásárló kötelessége bizonyítani, hogy a meghibásodás oka már a vásárlást megelőzően is létezett.

Elállási jog 14 napon belül

A vevőt internetes vásárlás esetén elállási jog illeti meg. Webáruházban megrendelt termék esetén a fogyasztó/vásárló az áru átvételétől számított 14 napon belül bármilyen okból és indoklás nélkül elállhat a vásárlásától. Az Elállási jogot a „45/2014. (II. 26.) Korm. rendelet a fogyasztó és a vállalkozás közötti szerződések részletes szabályairól” című rendelet szabályozza. 
(Jó tanács: Az sem baj ha a törvény teljes egészében elérhetővé tesszük, továbbá a vásárlóknak „hétköznapi nyelvre” átfogalmazva is megjelenítjük a törvény tartalmát az oldalunkon)

Az elállási jog azt jelenti, hogy az interneten (távollevők között) megkötött szerződéstől jogszabályi felhatalmazás alapján egyoldalúan visszaléphet a webáruház vásárlója és a termék visszaküldése esetén követelheti a webáruháztól az általa kifizetett teljes összeg - szállítási díjjal együtt - visszatérítését. Az elállási jog kompenzálja azt, hogy a vásárlás előtt nem volt lehetősége a vásárlónak a termék megvizsgálására, kipróbálására, illetve üzembe helyezésére.

A termék átvételétől és a szolgáltatás igénybevételére vonatkozó szerződés megkötésétől számított 14 napon (naptári nap!) belül élhet a váásrló az elállási joggal. Az általános szabályok szerint a határidőbe a termék átvételének, illetve szolgáltatás esetén a szerződéskötés napja nem számít bele.

Drága multaság, ha elfelejtjük beleírni az ászf-be az elállási jogot, mert ebben az esetben 12 hónappal meghosszabbodik az elállási jog. (21. § (1) Ha a vállalkozás a 11. § (1) bekezdésének i) pontjában meghatározott tájékoztatási kötelezettségének nem tett eleget, a 20. § (2) bekezdésében meghatározott elállási határidő tizenkét hónappal meghosszabbodik.)

Elálláskor kizárólag a termék webáruház részére történő visszaküldésének közvetlen költségeit viseli a vásárló. Ezzel összefüggésben a termék ingyenes kiszállításának díját sem lehet utólag a vásárlóra terhelni. A webáruház az elállás/felmondás miatt egyebek mellett sem kötbérfizetési kötelezettséget, sem bármilyen pénzbeli büntetést nem róhat a vásárlóra.

A fogyasztónak visszajáró összeget a fogyasztó által igénybe vett fizetési móddal megegyező módon kell a webáruháznak visszatérítenie. Más módon is visszatéríthető, ha ebbe a fogyasztó beleegyezik, de többletköltséget erre a webáruház nem számolhat fel.

A webáruház ÁSZF-ben ezeket a dolgokat fel kell tűntetni :

  • Milyen határidőben érvényesítheti a fogyasztó kellékszavatossági igényét?
  • Milyen egyéb feltétele van kellékszavatossági jogai érvényesítésének?
  • Milyen esetben élhet a fogyasztó a termékszavatossági jogával?
  • Milyen jogok illetik meg a fogyasztót a termékszavatossági igénye alapján?
  • Milyen esetben minősül a termék hibásnak?
  • Milyen határidőben érvényesítheti a fogyasztó termékszavatossági igényét?
  • Kivel szemben és milyen egyéb feltétellel érvényesítheti termékszavatossági igényét?
  • A gyártó (forgalmazó) milyen esetben mentesül a termékszavatossági kötelezettsége alól? 
  • A vásárlót tájékoztatni kell, hogy ha nem a legkevésbé költséges, szokásos fuvarozási módtól eltérő fuvarozást választja, elállás esetén az ebből adódó többletköltséget a vállalkozás nem köteles megtéríteni.
  • Elállási nyilatkozat minta, letölthető formában is.

Csomagolási és környezetvédelmi kötelezettségek

Ha csomagolószer kerül felhasználásra a webáruház működése során, akkor környezetvédelmi termékdíjat kell fizetni. Az a webshop, amelyik nem használ csomagolóanyagot, mert a terméke eleve csomagolva van az nem lesz környezetvédelmi termékdíj fizetésére kötelezett.

Online vitarendezés

Az Európai Bizottság által működtetett európai online vitarendezési (OVR) platform célja, hogy a színvonalas vitarendezés lehetőségét biztosítva biztonságosabbá és tisztességesebbé tegye az online vásárlást. Az OVR nem áll kapcsolatban egyetlen kereskedővel sem. Fontos tájékoztatni a vásárlót, hogy a jogviták rendezésére hazsnálhatja az OVR platformját. Az OVR link feltüntetése kötelező az ÁSZF-ben!

Az ÁSZF szintén kötelező eleme az illetékes Békéltető Testület elérhetőségének megjelenítése és a vásárló tájékoztatása, hogy panaszával a Békéltető testüethez is fordulhat.

Jogszabályok

2001. évi CVIII. törvény az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről 2005. évi CLXIV. törvény a kereskedelemről
2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról
2008. évi XLVIII. törvény a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól
Polgári Törvénykönyv 45/2014. (II. 26.) Korm. rendelet a fogyasztó és a vállalkozás közötti szerződések részletes szabályairól
210/2009. (IX. 29.) Korm. rendelet a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről
2005. évi CLXXI. törvény az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló 2001. évi CVIII. törvény módosításáról
151/2003. (IX. 22.) Korm. rendelet az egyes tartós fogyasztási cikkekre vonatkozó kötelező jótállásról

Vissza a listába!